Michael Keaton soha nem tartozott a kedvenc színészeim közé, a Batmanban sem tetszett és tulajdonképpen az óta sem tudott érdemi filmet felmutatni. És most megkaptuk a Birdmant. Azt kell, mondjam, hogy továbbra sem szeretem.

Ez tipikusan olyan film lett, amit az Oscarra gyártottak, előszedetek egy történetet egy kiöregedett színészről aki, még utoljára meg akarja mutatni mi az, amit tud. Nem tudom régen Hollywoodban volt potencia ahhoz, hogy új történeteket találjanak ki ma már csak ennyire telik, hogy van egy klisénk, amihez keresünk egy hasonló színészt, akinek az élete és tulajdonképpen az egyik filmbeli szerepe is hasonlít a főhőshöz, és megnyerjük vele az Oscart. Nem is az a bajom a filmmel hogy semmi újat nem mutat, simán elveszhetne a filmek tömegében és holnapra el is felejthetnénk, de hogy az Akadémia is simán megeszi. Én szívem szerint egy Oscart sem adnék neki az biztos, a legjobb filmre szerintem csekély esélye van, vannak ebben a mezőnyben erősebb filmek is. Bár nem ez volna az első eset hogy meglepetést kapunk a pofánkba pl. Argo akció. A színészi teljesítményekről szerintem nem reálisak a jelölések, Emma Stone, azért mert volt egy érzelmes kitörése és kb. ennyi, amit lehetne díjazni, cuki meg minden meg drogos is mellékesen, de akkor se. Edward Norton, mert egy paraszt volt a filmben, és mert előadta a tipikus beképzelt színészt. A legjobb színészért folyó harcban Cumberbatch simán veri, úgyhogy azt biztos nem viszi el tőle. Minden évben becsúszik a jelölték közé 1-2 ilyen és ehhez hasonló film, aminek semmi keresnivalója nincs a mezőnyben ebben az évben szerintem ez a Birdman volt.