Adott a helyzet. Idegen faj megszállja a földet(itt Mimic-nek hívják őket), vagy harcolsz, vagy meghalsz. Ilyen egyszerű.

 Ezzel az alapkoncepcióval indítjuk a film alaptézisét, miszerint az emberi faj bármit túlél, ha összefog. Így van vele Cage(Tom Cruise) is, aki belecsöppen ebbe a háborúba, pedig próbált minél messzebb kerülni. Kiképzés nélkül bedobják a mélyvízbe, meghal, majd felébred azon a reggelen amin a táborba került, a partraszállás előtti napon. Innen kezdődik a film igazi vonzereje, ami a jelmondata is "Élni, halni, újra" Jó pár balszerencsés haláleset után (tetszik a készítők alapkoncepciója ezen a téren, miszerint nem tudjuk, hogy egy adott halálnem ami bekövetkezik, már hányszor történt meg, így mindig vannak meglepetések)rájön, hogy ez folyamatosan ismétlődik, és valamit tennie kell, hogy ezen változtasson. Egy ilyen haláleset alatt ismeri meg Ritát( Emily Blunt), a háború hősét. Arra utasítja, hogy keresse meg, és elkezdődik a kiképzés. Jelenetek újra, halálok újra, de valami mindig más. Jól lovagolják meg azt, hogy minden változik az adott idősíkban. 

Itt jutunk el a film legjobb részéhez amiben kiderül, hogy a Mimicec közül az úgynevezett Alfák képesek visszamenni az időben, és megváltoztatni a jövőt. Cage egy ilyen lény megölése közben szerezte meg az erejüket, így kapcsolatba került az idegen faj Overmind-jával. Itt fordítottak egy jó nagyot, mert az emberi tényező megváltozik, a jellem elindul a hős irányba, a világmegmentő irányba. Vicces, hogy ezt mondom, mert számomra Cruise a MI1-2 óta nem akció színész. Ebben a filmben azonban, csak úgy lubickol a szerepben.

A látványvilágról, és a zenéről pár szó. Ritkán van az, hogy olyan dolgokat látok, mint egy Exosceleton páncél. Ebben annyira királyúl néztek ki, hogy csorgott a nyálam! KELL EGY ILYEN! A világpusztulás látványa tökéletes, a harcok is rendben vannak.Továbbá a Mimicec is nagyon aranyosan néznek ki, íme egy kis szemléltetés(nekem mondjuk picit Mátrix őrszemek beütése volt a dolognak, de üsse kő, nagyon újjat már nehéz alkotni) :

A zenéből is egy kis mazsolázni való, igazán nyomasztó a partraszálláshoz:

Nos nagyon lelőni nem szeretnék semmit, mert érdemes megnézni a filmet, annyit emelnék ki ezzel kapcsolatban, hogy én azt vártam, hogy nem Happy End a vége. Az úgy reális. Az úgy várható, de nem. Ismét kapunk egy olyan produkciót ahol a tökéletes filmet a végjátékkal picit lehúzzák. Az utolsó jelenet miatt az értékelésem:

9/10